Betfalvai segélyszállítmány beszámoló
2017 November 25-26-án Betfalvára vittünk segélyszállítmányt.
Este 10 órakor indultam Pencről, majd útközben még fölvettem barátomat, és az Egriek adományát is. Másnap délelőttre értünk Korondra, ahol Gábor Rupi, a helyi baptista közösség lelkésze fogadott bennünket. Adományunk egy részét a helyi rászorulóknak adtuk, majd folytattuk utunkat Betfalvára.
Pencről, Egerből, Budapestről érkeztek adományok az ottani mélyszegénységben élők számára. Körülbelül egy tonna ruhát és fél tonna élelmiszert tudtunk elvinni.
A látvány, ami ott fogadott bennünket, minden elképzelésünket meghaladta. November végén ruhátlan, szó szerint éhező kisgyerekek. (Egy 8 tagú család éppen készítette a vacsorát: 1 db csirke far-hát, és 1 db saláta vízben megfőzve.) Tető nélküli viskók, nyomor mindenfelé. A gyerekek nem járnak iskolába, tizenévesen a nevüket sem tudják leírni. Vittünk nekik színezőket, ceruzákat, és gyönyörűen kiszínezték.Nem a tehetségükkel van a baj, hanem az embertelen környezettel.
A felnőttek keresnek munkát, de nem találnak. Analfabéta, képzetlen embereket nem nagyon keresnek munkahelyek, csak alkalmi munkában reménykedhetnek.
Családonként egy táska (kb. 18 kg) élelmiszert, és egy-egy zsák ruhát vittünk. Nagyon nagy örömmel és hálával fogadtak bennünket. Segítettek az osztásban. Az egyik kisgyerek az osztás után odajött, hogy nincs-e kenyerünk, mert nagyon éhes. Bár előző éjszaka egy percet sem aludtunk - úton voltunk - de nem hagyott aludni ez a mondat, és az a látvány, ami belém égett. Másnap a szomszéd város Lidl áruházának kenyérkészletét fölvásárolva egy kenyeret tudtunk adni családonként. Sokan segítettek, ezért tudtunk adni valamit számukra.Ennyit tudtunk. Egyszer vagy kétszer jóllakhattak. Fölvehettek rendesebb ruhákat - akinek jutott. Csepp a tengerben.A telepen nincs áram, víz. Nincs fürdési, mosási lehetőség, csak a szomszéd Küküllő.